a cim nem egeszen talalo, mivel lepni nem tudok, csak egy labon ugralni ((:
felraktak a buszra, ami elvitt sao paulo-ba. 8 ora, de elviselheto. persze esett, nehogy veletlenul egyszerubb legyen a hazajutasom. bar ekkor meg nem tudtam mindent...
Elanie kijott ertem a buszhoz (utolag is ezer koszonet!!!), szerzett tolokocsit, egy utolso açai, pao de queijo (sajtkenyer?) es suco es irany a repter. torott labbal annyi az elonye az embernek, hogy nem kell sorbaallni, hanem soron kivul odatoljak a becsekkolo asztalhoz. ahonnan persze rogton el is kuldik...
kerdeztem, hogy miert. hat hogy nincs hely a labamnak, tele van a gep, nem tudom vizszintesen tartani az ut alatt stb. es egyebkent is, hogy gondolom, hogy gipszben akarok repulni?!? de ha gyorsan veszek egy jegyet business classra, akkor semmi akadalya az utnak. mondtam nekik, hogy napok ota levelezek veluk, es hivogatom oket, es mindenki biztositott arrol, hogy nem lesz gond a repulessel. erre most azzal fogadnak, hogy plusz 200.000-ert vegyek egy masik jegyet...
ennek meg is lett a hatasa. felajanlottak, hogy masnap repulhetek ugy, hogy nem kell rafizetnem semmit. egyetlen feltetel, hogy a gipszet le kell szedni indulas elott. (ugye ollot vagy hasonlot nem lehet felvinni a gepre, hogy ha problema van, akkor ott szedjuk le) ugyhogy irany a korhaz (elotte 2 ora telefonalas a biztositoval, aki nem tudott egy epkezlab valaszt adni arra az egyszeru kerdesre, hogy melyik az altaluk tamogatott korhaz, ahova menjek), gipsz gyors lefureszelese, es kaptam egy leszedheto csizmat, ami tartja a labat.
masnap ujra megprobalkoztam a repterrel, immar tobb sikerrel. felengedtek, mindenhol soron kivuli becsekkolas, bar igy sajnos a duty-free shopping is kimaradt (azert a repulon potoltam :P). 3 helyet kaptam egy sorban, igy egesz konfortosan utaztam. igaz, az elso nehany oraban a bokam csak nott es nott, es sehogy sem talaltam neki jo poziciot. kiderult, hogy a tevem se jo, aludni sem mertem... remek 11 oranak nezek elebe. aztan valahogy akklimatizalodtam, egy full restart utan filmet is tudtam nezni, es lenyeg, hogy hazaertem egeszben. (:
de jojjon egy rovid osszefoglalo az elmult ket honaprol. ez az ut hihetetlen volt! del-amerika tenyleg idealis hely a hatizsakosoknak! es ebben az utban minden volt, aminek egy utban lennie kell: -10 es +42, henyeles es komoly fizikai megprobaltatasok, siker es kudarc, egyedullet es nagy tarsasag, nyugis ucsorges es hatalmas partik, ehseg es nagy zabalasok, hegyek, oceanok, sivatag, ernyozes, hegymaszas, turazas, varosnezes, korhaz, olcso hostel es uszomedences szalloda, konnyek es mosoly...
es a top10+ (mert csak tizet nem lehet kiemelni):
- felerni 6000 m fele, es megbizonyosodni arrol, hogy fel tudok menni a csucsra
Elanie kijott ertem a buszhoz (utolag is ezer koszonet!!!), szerzett tolokocsit, egy utolso açai, pao de queijo (sajtkenyer?) es suco es irany a repter. torott labbal annyi az elonye az embernek, hogy nem kell sorbaallni, hanem soron kivul odatoljak a becsekkolo asztalhoz. ahonnan persze rogton el is kuldik...
kerdeztem, hogy miert. hat hogy nincs hely a labamnak, tele van a gep, nem tudom vizszintesen tartani az ut alatt stb. es egyebkent is, hogy gondolom, hogy gipszben akarok repulni?!? de ha gyorsan veszek egy jegyet business classra, akkor semmi akadalya az utnak. mondtam nekik, hogy napok ota levelezek veluk, es hivogatom oket, es mindenki biztositott arrol, hogy nem lesz gond a repulessel. erre most azzal fogadnak, hogy plusz 200.000-ert vegyek egy masik jegyet...
ennek meg is lett a hatasa. felajanlottak, hogy masnap repulhetek ugy, hogy nem kell rafizetnem semmit. egyetlen feltetel, hogy a gipszet le kell szedni indulas elott. (ugye ollot vagy hasonlot nem lehet felvinni a gepre, hogy ha problema van, akkor ott szedjuk le) ugyhogy irany a korhaz (elotte 2 ora telefonalas a biztositoval, aki nem tudott egy epkezlab valaszt adni arra az egyszeru kerdesre, hogy melyik az altaluk tamogatott korhaz, ahova menjek), gipsz gyors lefureszelese, es kaptam egy leszedheto csizmat, ami tartja a labat.
masnap ujra megprobalkoztam a repterrel, immar tobb sikerrel. felengedtek, mindenhol soron kivuli becsekkolas, bar igy sajnos a duty-free shopping is kimaradt (azert a repulon potoltam :P). 3 helyet kaptam egy sorban, igy egesz konfortosan utaztam. igaz, az elso nehany oraban a bokam csak nott es nott, es sehogy sem talaltam neki jo poziciot. kiderult, hogy a tevem se jo, aludni sem mertem... remek 11 oranak nezek elebe. aztan valahogy akklimatizalodtam, egy full restart utan filmet is tudtam nezni, es lenyeg, hogy hazaertem egeszben. (:
de jojjon egy rovid osszefoglalo az elmult ket honaprol. ez az ut hihetetlen volt! del-amerika tenyleg idealis hely a hatizsakosoknak! es ebben az utban minden volt, aminek egy utban lennie kell: -10 es +42, henyeles es komoly fizikai megprobaltatasok, siker es kudarc, egyedullet es nagy tarsasag, nyugis ucsorges es hatalmas partik, ehseg es nagy zabalasok, hegyek, oceanok, sivatag, ernyozes, hegymaszas, turazas, varosnezes, korhaz, olcso hostel es uszomedences szalloda, konnyek es mosoly...
es a top10+ (mert csak tizet nem lehet kiemelni):
- felerni 6000 m fele, es megbizonyosodni arrol, hogy fel tudok menni a csucsra
- Rioban a leszalloban jeghideg kokusztejet iszogatni
- vegigautozni buggy-val Rio-ban az ocean partjan
- egy dollarert 3-fogasos ebed
- "A" csillagos eg
- fuggoagybol nezni a tavat a palmafak arnyekaban
- nem erteni portugalul
- vegigautozni buggy-val Rio-ban az ocean partjan- egy dollarert 3-fogasos ebed
- "A" csillagos eg
- fuggoagybol nezni a tavat a palmafak arnyekaban
- nem erteni portugalul
- kilos kajalda
- focizni 3700-on
- barbecue parti naponta ketszer
- barbecue parti naponta ketszer
- reggelire kokusz, papaya es suco (frissen facsart gyumolcsle)
- jeghideg aszai (açai)
- nem telefonalni ket honapig
- gyumolcsok: acerola, fruta do conde, caju, khaki, goiaba, maracuja es meg sorolhatnam...
- kapni egy magyar zaszlo rajzot egy 7 eves kislanytol
- kismajmokat nezni reggel a szallas ablakabol
- a fold voroslo szine
- vezetni Rio-ban
- jeghideg aszai (açai)
- nem telefonalni ket honapig
- gyumolcsok: acerola, fruta do conde, caju, khaki, goiaba, maracuja es meg sorolhatnam...
- kapni egy magyar zaszlo rajzot egy 7 eves kislanytol
- kismajmokat nezni reggel a szallas ablakabol
- a fold voroslo szine- vezetni Rio-ban
- es az az erzes, ami ott, akkor fogott el fenn a hegyen, 5200 m magasan, ejjel, hidegben, amikor kizartam magam a menedekhazbol. nem tudtam, hogy milyen veszelyek vesznek korul, hogy eleg meleg van-e ahhoz, hogy reggelig kihuzzam, hogy vannak-e vadallatok stb. es akkor az ember fejeben a legrosszabb is megfordul. es akkor azt ereztem, hogy ha itt es most vege mindennek, akkor is elegedett vagyok az eletemmel, nem banok semmit, nem hianyolok semmit - jol eltem az itt toltott idot. es igen, ez az az erzes, ami miatt erdemes volt megvenni a repjegyet... (:
-------------------------------------------------
the title is not totally correct as i cannot step, but rather only jump on one feet ((:
i got the bus to sao paulo. it took 8 hours, mostly survivable. of course it was raining, so it was even harder to get from point A to point B. even though at that point i did nothing...
Elanie picked me up at the terminal (thanks again!!!), got me a wheelchair, i had my last açai, pao de queijo and suco, and left to the airport.
when you have a broken leg, you also have the privileges not to queue the line, but check-in without waiting. but my check-in was refused...
why? because of the cast of course, and that they have not enough space, and it is dangerous etc. anyway, how do i dare to think that i fly with a cast?!? but if i buy another ticket or upgrade to business class, then there is no problem... i started arguing with them explaining, that i have called and mailed them for a week, and everyone confirmed that i would not have any problem. finally i convinced them that this is not the way. so i was offered a next-day flight without extra charge. the only thing required is to remove my cast. (as i am not allowed to take scissors on board to remove the cast). so back to a hospital, cast removal and i got a temporary one to hold my leg.
next day i had another try at the airport, this time it was successful. check-in without queuing, but i had to miss the duty-free shops (anyway, i compensated it on the plane :P). i had three seats in one line. in the first few hours my ankle was growing continuously, and i had no clue what to do. my lcd did not work either, so i had a feeling that the next 11 hours would not be the best in my life. but somehow everything turned ok, the lcd got restarted, so the aim is that i am at home without problems. (:
let's have a short summary on the last two months. this journey was unbelievable!!! south america is really ideal for backpacking! and this trip included everything that has to be included: -10 and +42, doing nothing and working hard, success and failure, solitude and amazing fellowship, sitting in silence and huge parties, hunger and stuffing, summits, oceans, deserts, paragliding, climbing, trekking, sightseeing, hospitals, cheep hostels and hotel with swimming pool and ac, tears and smile...
and the top 10+ (because it is hard to pick up only ten):
- to reach the altitude of 6000 and make sure that i can do it
- drinking coconut milk after landing in rio
- a full lunch for 1 dollar
- a full lunch for 1 dollar- THE sky at night
- to watch the lake from a hammock in the shade of the coconut trees
- buggy in rio on the beach
- soccer at 3700 m
- not to be able to speak portuguese
- not to be able to speak portuguese
- barbecue twice daily
- breakfast (as never at home): coconut, papaya, suco
- ice-cold açai
- no phone calls for two months
- the fruits: acerola, fruta do conde, caju, khaki, goiaba, maracuja...
- to get a picture of the hungarian flag from a 7-year old girl
- to observe small monkeys in the morning from the window
- the red colour of the soil
- and the feeling, which i had there, up on the mountain at 5200 m, at night, in cold, when i locked myself out from the rest-house. i had no clue what dangers might be around, if it is warm enough to survive the night, if there are wild animals around etc. and in such a case the worst also crosses one's mind. and at that moment i felt, that if the end might come now, then yes, i am satisfied, i have no regrets, i dont miss anything - i lived well. and this is a kind of a feeling why it is worth travelling... (:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése